- És mi a nagy szomorúság oka?

- Hát, volt nekem egy nádsípom. Olyan jóféle hangú. Egyszer azonban kiesett a kezemből, amikor felugrott rám Bodri, és mire észbe kaptam, már össze is taposták a fekete birkák.

- Szóval nem a fehérek?

- Hát, azok is.

- És szeretne egy új sípot?

- Hát, szeretnék valamit. Bármilyen hangszert. A zene engem mindig megnyugtat.

- Engem is. Máskor meg éppenhogy feldob. Mikor melyikre van szükségem.

- Hát, a fekete bárányok is szeretik a zenét.

- És a fehérek?

- Hát, azok i... Nem. Azok süketek.