- És mi a nagy szomorúság oka?
- Hát, volt nekem egy nádsípom. Olyan jóféle hangú. Egyszer azonban kiesett a kezemből, amikor felugrott rám Bodri, és mire észbe kaptam, már össze is taposták a fekete birkák.
- Szóval nem a fehérek?
- Hát, azok is.
- És szeretne egy új sípot?
- Hát, szeretnék valamit. Bármilyen hangszert. A zene engem mindig megnyugtat.
- Engem is. Máskor meg éppenhogy feldob. Mikor melyikre van szükségem.
- Hát, a fekete bárányok is szeretik a zenét.
- És a fehérek?
- Hát, azok i... Nem. Azok süketek.